Ma folytattam a blw-t, kapott főtt répát, főtt brokkolit, és újdonságként kölesgolyót a tányérjára, és én is mellé ültem reggelizni, példaképnek 🙄
Undorral tologatta megint egy darabig, de rám úgy mosolygott, mint a napsugár (igazi pasi, nem tudja leplezni az érzelmeit, de azért ha rám néz, akkor: jaj, dehogynem örülök, pont ilyet akartam!:D).
Aztán rátalált a kölesgolyókra, azokat elsöndörgette egy ideig (én közben letoltam 6 franciapirítóst…), majd az egyiket a szájához vette, ééééééééééééés! belevájta a fogait! 😀
Ugyanúgy kirázta a hideg, és ugyanúgy öklendezett, amikor a szájába került egy kis morzsa, mint mikor én etettem. De legalább megpróbálta.
Aztán épp csak elvittem a tálcákat a mosogatóba (40cm-nyi távolság), s mire visszafordultam, már öklendezte is ki azt a negyed kölesgolyót, ami persze, hogy nem olvadt el a szájában…
Én feltakarítottam az előtte elfogyasztott anyatej maradványait, a széttrancsírozott brokkolit (a répát, meg ami még a földre került, a kutya nyom nélkül eltüntette), és megpróbálok nem meghátrálni, holnap párolt almát és céklát teszek majd a tányérjára… meg kölesgolyót…