Bár nincsenek itthon a fiúk, de ezúton szeretném kijelenteni, hogy recece! És hogy sok boldog isten éltesse az én drága egyetlen Bercel fiamat!!!
Kicsit ambivalens érzés, mert egyrészt jó, hogy csönd van, és nyugiban tudok készülni az óvodára, és az egyéb elmaradásaimat pótolni, de másrészt mégiscsak ma van a szülinapja…
Vasárnap megünnepeltük, volt torta, autóval a tetején, volt sok-sok ajándék, meg család. Úgyhogy igazából csak nekem lehet rossz érzésem, Berci nyilván nem ezen kesereg.
Mert ő épp nagyszülőzik Békésen, a bátyjával. Másfél hete elmentek Velezdre a Zapjukkal, ott voltak keddig, majd szerdán együtt elmentünk Békésre, onnan mi Hubával és a Zapjával tegnap hazajöttünk, a fiúk meg maradnak szombatig, péntek este megy le hozzájuk-értük a Zapjuk.
Szóval most nyugi van, béke van, aztán lesz egy hetem, hogy az oviig helyrehozzam a vadhajtásokat;)

2 éves… És benne a dackorszak közepében! Öntudatos és dacos, és nagyon, nagyon tresmetálosan tudja azt mondani: “Mérges vagyok!…Na!” 😀
Tömör izom, és semmi félelemérzet nincs benne. Mindent kipróbál, mindenhová felmászik, mindenhonnan leugrik, rettentő mód stabil, szóval igazi kis sportgombóc.
Már mindent mond, mindent ismétel, és minden érdekli. Imádja az állatos könyveket, és igazi pasi, két perc alatt képes elaludni bármilyen mondat közepén 🙂

Még mindig nagyon anyás, és nagyon cicifan, soha senki nem mondta ilyen szerelmesen még, hogy “ciciiiiiiiii”, mint ő.
Konfliktuskerülő, bár ez a dackorszakkal épp változóban, most már nem annyira törekszik a bocsánatért, ha épp olyan a kedve.
Viszont még mindig gyönyörű! 🙂

 

Egyéb hírek is vannak, Hubáról. A csípő uh-n minden rendben, el is dobtuk nagy ívben a terpeszpelust (amúgy nem, mert szerintem arra a kemény kis táblácskára ott a lábközt majd egyszer tuti nagy szükségem lesz;)), de a hasi uh-n felajánlották, hogy nézessünk nse-szintet.
Ez egy tumormarker, amelynek jelenléte a vérben segít kideríteni, hogy van-e tumor a szervezetben. Jelen esetben ezzel akartuk kizárni a tumor lehetőségét.
Most úgy néz ki, hogy ez nem sikerült 100%-osan, úgyhogy csütörtökön megyünk a gyerekonkológus doktorbácsihoz.

Szülinapi fotók lesznek majd, de még kicsinyíteni kell, addig előszülinapi ajándékos, futóbringás, olimpiát nézős, barátos, és Hubás van: